A Semmelweis család története [antikvár]

Amikor az 1800-as évek végén, Semmelweis Ignác felismerése beigazolódott, a hazai és a nemzetközi érdeklődés fokozott figyelemmel fordult a tragikus sorsot befutott pesti orvosprofesszor alakja felé. Közvetlen környezete - barátai, kollegái, a pesti és a bécsi orvosok többsége - alig tudott családi múltjáról, a századfordulón többen kétségbe vonták magyarságát, sőt a bécsi orvosi iskolához tartozó pesti német orvosnak vélték. Amikor 1890-ben Bécsben a schmeltzi temető kiürítését és felszámolását elhatározták, hamvait Budapestre hozták és a Kerepesi úti temetőben újratemették, a figyelem újból személye és munkássága felé fordult. Igaz, már az 1880-as években több kutató érdeklődött a Semmelweis család eredete iránt, Hirschler Ignác - aki jól ismerte Semmelweis Ignácot - úgy nyilatkozott Hegar számára készített életrajzi feljegyzésében, hogy nagyatyja valahonnan német területről vándorolt Magyarországra, innen a német név, az anyanyelvi szinten beszélt német nyelv ismerete. Igaz, ez a korabeli magyar városokban nem volt szokatlan, hiszen sokáig Pest is inkább német nyelvű volt, mint magyar, illetve egyaránt jól beszélte mindenki a két nyelvet. Ebben a honalapítás ezredik jubileumi évében jelent meg egy pesti lapban az a tudósítás, miszerint egy Semmelweis Károly nevű zirci orvos dolgozik a Rókus Kórházban, azon a szülészeti osztályon, ahol a nagy magyar orvos pesti szakmai pályafutását kezdte. Az érdeklődő közvélemény arra figyelt fel, hogy Zircen is él egy másik Semmelweis család, igaz az, amelyből Semmelweis Ignác született, nevében Pesten kihalt, más néven élnek - például Szemerényi -, a család közvetlen leszármazottjai szerint /gyermekei, testvérei, stb./ Kismarton környékéről került Semmelweis Ignác apja Budára, stb..