A Három Város néprajza [antikvár]

I. BEVEZETES A Három Város, Kecskemét, Nagykőrös és Cegléd a mezővárosi fejlődés jellegzetes típusa, évszázados fejlődés eredménye, magyar sajátosság, valójában hungarikum. A magjrarországi településfejlődés sokrétű problémája kiemelkedő része a településtörténeti kutatásoknak. A régészeti eredményekre alapozva írta meg Szabó István a falurendszer kialakulását a 10-15. században, tehát arra az időszakra irányította a mdományos érdeklődés figj'elmét, amelyben a nomád életmódot folytató magj^arság szilárd településhálózatot kialakíu^a élt és gazdálkodott.' Ug^'an-csak Szabó István tisztázta a praedium kérdését, a jobbágy telekszervezet kialakulását, amely összefüggések nélkülözhetetlenek a településrendszer további alakulása tekintetében.2 Történészeink nagy súlyt helyeztek a korai városfejlődés kérdéseinek tisztázására, s ígj' — vizsgálamnk tárg)'át illetően - a mezővárosi fejlődés problematikájára is. Kiemelkedő e téren Mál}aisz Elemér munkássága, aki a jogi viszonyok alapján kísérelte meg először meghatározni az „oppidumokat", rámutatva, hogy inkább jobbág)?, mint polgár a mezőváros lakója,^ s megvilágította a mezőváros lényegét, kiemelve fontosságát az agrár- és kézműipari termelésben, amelyek meghatározott jogi viszonyok között juthattak érvényre. A mezővárosokat Mál)aisz a várossá fejlődés differenciált állapotának tekinti, s kialakulásukat a 14. századra teszi."* Fügedi Erik megállapítja, hog}^ a mezővárosok földesúri függésben lévő települések, amelyek azonban magukban hordoztak bizonyos városi funkciókat, de önállóságuk nem teljesedhetett ki egészében, „önálló kategóriák maradtak a falvak és városok" között.^ Bácskai Vera a 15. századi mezővárosi fejlődés vizsgálata során, annak a kor viszonyaihoz mérten fejlett termelési szervezetét bizonyítja. Bácskai hangsúlyozva, hogy földesúri függőségi viszonyok között is a mezővárosok árutermelő agrártevékenységükkel tűntek ki, s mint sajátos mag}'ar települési képződmény, nemcsak elérte, de túl is haladta egyes nyugateurópai területek fejlődési szintjét.'^ Szűcs Jenő a kézműipari termelés,'' Major Jenő a kereskedelmi tevékenység jelentőségét emeU ki a társadalmi munkamegosz- Szabó 1971. Szabó 1968. Mályusz 1926, Mályusz 1953; lásd Mályusz 1984. Fügedi 1981: 336-355. Bácskai 1965. Szűcs 1955; vö. Eperjessy 1967.