A bélbetegségek és étrendi kezelésük [antikvár]

I.r; ' , I Y'IIII i" " I' I ¦t I /\ 11 i M. 1,1 <¦ I ./l;, 'i ! l. 'l! 'I , 'ÍV lik í' I ll' ' ,1 'i 'i^'i!' r:!!i „ '.l:\lj ''l'iir; 'i r i' iw/' kV, iV i' í 11 Ani^i iV I 11' Mil 'm' f I. i'i l'l'VlW fi I, ,1 I A bélcsatorna felépítése kí emberi bélcsatoma a gyomor kijáratánál veszi kezdetét. Legelső szakasza a nyombél (duodenum), amely mintegy 25 cm hosszú, majd átmegy az éhbél-be (jejunum), ez tovább fol)^atódik a csípőbélbe (ileum). Az éhbél és a csipöbél teljes hossza mintegy 6-7 méter. E három szakasz közösen képezi a vékonybelet. Ezek után éles határvonallal, amely billentyűvel is lezárható teret képez, kezdődik a vakbél (coecum), amelyből vékonyan és néhány cm hosszan kitüremkedik a féregnyúlvány (appendix). A vakbéllel veszi kezdetét a vastagbél (colon), amely a jobb csípő területéről indul ki és kezdeti felszálló ága egyenesen a máj alá irányul, majd itt derékszögű hajlatot képez (ez a máj haj lat = flexura hepatica) és a harántvastagbélben folytatódik. Ez egyenes irányban keresztezi a bordaíveknél a hasüreget és elér a lépig, amikor ismét derékszögben megtörve lefelé, a bal csípőtányér irányába fordul (flexura lienalis = léphajlat). Innen ismételten meghajló, 2 alakot vesz fel és a szigmabélben folytatódik, amelynek további folytatása az egyenes bél (rectum) és ennek végén a széklet tárolását szolgáló kiöblösödést találjuk [ampulla), amely a végbélben (analis csatoma) folytatódva egyben befejezi a bél-csatomát a végbélnyílással (anusnyílás). A vastagbél teljes hossza mintegy másfél métert tesz ki. A vékonybél belsejét bélbolyhok töltik ki. Ezek kesztyűujjra emlékeztető nyúlványok, amelyek sűrűsége négyzetmilliméterenként eléri a 10^0-et. fiiltömirigy fogak nyelv áll alatti mirigy nyelv alatti mirigy nyelőcső gyomor máj epehólyag gyomorkijárat nyombél hasnyálmirigy vékonybél -]L vastagbél vakbél végbél féregnyúlvány záróizom végbélnyílás 1. ábra. A tápcsatorna elhelyezkedése a szervezetben