kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Ábel István - Valóság 1992. január- december [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/704/5207704.jpg "Ábel István - Valóság 1992. január- december [antikvár]")
Valóság 1992. január- december [antikvár]
Ábel István, Andorka Rudolf, Balázs Péter, Balogh Tibor, Bán Éva, Bárdi Nándor, Benkő Samu, Béres Judit, Biró Ferenc, Blasszauer Béla, Bódi Ferenc, Botos János, Bruck Gábor, Cottely István, Csaba László, Csapody Tamás, Deák István, Demény Lajos, Dér Aladár, Dolmányos István, Domány András, Éles Csaba, Fejős Zoltán, Fenyő István, Forintos György, Frank Tibor, Gáll Ernő, Gereben Ágnes, Görög Tibor, Gyáni Gábor, Hajdu Tibor, Halmos Károly, Haraszti László, Harmat Pál, Herczeg Ferenc, Hernádi András, Horváth M. Tamás, Johancsik János, Kállai Géza, Kardos Gábor, Karikó Sándor, Kende Péter, Kertész Endre, Kiss Endre, Kiss Zoltán László, Kiss Zsolt Péter, Kolosi Tamás, Kopátsy Sándor, Lakatos László, Lányi Gusztáv, Lázár István, Lengyel András, Levendel László, Locsmándi Miklós, Lukovich Tamás, Makovecz Imre, Márai Sándor, Mezei Géza, Nagy András, Nagy Pál, Németh G. Béla, Pléh Csaba, Poszler György, Prakfalvi Endre, Pünkösti Árpád, Rab László, Remenyik Zsigmond, Róbert Péter, Romány Pál, Romsics Ignác, Rózsa György, Ruzsányi Tivadar, Samu Mihály, Simai Mihály, Simó György, Sükösd Mihály, Sümeghy Gyula, Szabó János, Szabó Lőrinc, Szabó-Pelsőczi Miklós, Szalai Erzsébet, Szegedy László, Szira Tamás, Takács András, Takács Géza, Tallós György, Tamás Gáspár Miklós, Tanács István, Tokaji András, Tomka Béla, Tóth Andrea, Várdy Béla, Varga Csaba, Varga József, Varga M. János, Vereczkei Lajos, Vígh Károly, Vitányi Iván
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
4200 Ft
Részletesen erről a termékről
Termékadatok
Cím: Valóság 1992. január- december [antikvár]
Szerző:
Ábel István
,
Andorka Rudolf
,
Balázs Péter
,
Balogh Tibor
,
Bán Éva
,
Bárdi Nándor
,
Benkő Samu
,
Béres Judit
,
Biró Ferenc
,
Blasszauer Béla
,
Bódi Ferenc
,
Botos János
,
Bruck Gábor
,
Cottely István
,
Csaba László
,
Csapody Tamás
,
Deák István
,
Demény Lajos
,
Dér Aladár
,
Dolmányos István
,
Domány András
,
Éles Csaba
,
Fejős Zoltán
,
Fenyő István
,
Forintos György
,
Frank Tibor
,
Gáll Ernő
,
Gereben Ágnes
,
Görög Tibor
,
Gyáni Gábor
,
Hajdu Tibor
,
Halmos Károly
,
Haraszti László
,
Harmat Pál
,
Herczeg Ferenc
,
Hernádi András
,
Horváth M. Tamás
,
Johancsik János
,
Kállai Géza
,
Kardos Gábor
,
Karikó Sándor
,
Kende Péter
,
Kertész Endre
,
Kiss Endre
,
Kiss Zoltán László
,
Kiss Zsolt Péter
,
Kolosi Tamás
,
Kopátsy Sándor
,
Lakatos László
,
Lányi Gusztáv
,
Lázár István
,
Lengyel András
,
Levendel László
,
Locsmándi Miklós
,
Lukovich Tamás
,
Makovecz Imre
,
Márai Sándor
,
Mezei Géza
,
Nagy András
,
Nagy Pál
,
Németh G. Béla
,
Pléh Csaba
,
Poszler György
,
Prakfalvi Endre
,
Pünkösti Árpád
,
Rab László
,
Remenyik Zsigmond
,
Róbert Péter
,
Romány Pál
,
Romsics Ignác
,
Rózsa György
,
Ruzsányi Tivadar
,
Samu Mihály
,
Simai Mihály
,
Simó György
,
Sükösd Mihály
,
Sümeghy Gyula
,
Szabó János
,
Szabó Lőrinc
,
Szabó-Pelsőczi Miklós
,
Szalai Erzsébet
,
Szegedy László
,
Szira Tamás
,
Takács András
,
Takács Géza
,
Tallós György
,
Tamás Gáspár Miklós
,
Tanács István
,
Tokaji András
,
Tomka Béla
,
Tóth Andrea
,
Várdy Béla
,
Varga Csaba
,
Varga József
,
Varga M. János
,
Vereczkei Lajos
,
Vígh Károly
Vitányi Iván
Kiadó: Hírlapkiadó Vállalat
Kötés: Ragasztott papírkötés
Méret: 160 mm x 240 mm
1946-ban született. Szociológus, üzletember.
Makovecz Imre (Budapest, 1935. november 20.) Kossuth-díjas magyar építész, a magyar organikus építészet egyik képviselője. A Magyar Művészeti Akadémia alapítója, örökös elnöke. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán 1954-ben kezdte és 1959-ben fejezte be. Karrierjében akkor következett be az áttörés, amikor 1981-ben önálló építészirodát alapított. Teljesen egyéni kompozíciójú épületeivel vált híressé, az organikus építészeti stílus megteremtője. Máig száznál több különböző funkciójú, jellegzetes stílusjegyeket hordozó épület jelzi munkásságának eredményét. 1992-ben a Magyar Művészeti Akadémia egyik alapítója volt, később elnöke lett és soraiban tudhatja a Nemzetközi Építészeti Akadémia is.
Márai Sándor, eredeti nevén márai Grosschmid Sándor Károly Henrik (Kassa, 1900. április 11. – San Diego, 1989. február 21.) magyar író, költő, újságíró.
Márai életútja az egyik legkülönösebb a 20. századi magyar írók között. Már az 1930-as években korának egyik legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott. Amikor azonban 1948-ban elhagyta hazáját, tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki. Ez nemcsak emigráns létének és bolsevizmus-ellenességének tudható be, hanem annak is, hogy ő volt a magyar polgárság irodalmi képviselője, s erről az osztályról sokáig semmi jót sem lehetett állítani. Márai azonban a klasszikus polgári eszményeknél értékesebbet nem talált, így kötelességének tartotta, hogy ezeknek adjon hangot műveiben.
Az 1980-as években már lehetővé válhatott volna munkáinak hazai kiadása, de ő megfogadta, hogy amíg Magyarországon megszálló csapatok tartózkodnak, s nem lesz demokratikus választás, addig semminek a kiadásához és előadásához nem járul hozzá. Életműsorozatának újra kiadása halála után, 1990-ben indult el. Ugyanebben az évben posztumusz Kossuth-díjjal jutalmazták.
Márai Sándor Kassán született egy régi szász eredetű családban. Apai ágon a nemesi Ország család rokona. Édesapja Grosschmid Géza, királyi közjegyző, édesanyja Ratkovszky Margit. Márai Sándornak három testvére volt, Kató, Géza és Gábor. Géza Radványi néven vált világhírű rendezővé.
A szülők az elit polgári értékrend szellemében kívánták nevelni gyerekeiket, így Márai Sándor 9 éves koráig házitanítóhoz járt, majd a Jászóvári Premontrei Kanonok Kassai Főgimnáziumába. 1914-ben átkerült Budapestre, a II. kerületi Érseki Katolikus Főgimnáziumba, végül Kassán az Eperjesi Katholikus Főgimnáziumban érettségizett 1917-ben.
1918-ban Budapestre költözött és megkezdte jogi tanulmányait, majd átjelentkezett a bölcsészkarra. A Tanácsköztársaság idején újságíróként tevékenykedett, melynek bukása után először Lipcsébe, Frankfurtba, majd Berlinbe ment tanulmányait folytatni.
Több lap állandó munkatársa lett, a tanulmányait pedig feladta. 1923. Április 17.-én vette feleségül a zsidó származású Matzner Lolát. Még ebben az évben Párizsba utaztak, és 6 évig ott is éltek. 1928-ban költöztek vissza Budapestre.
1930-1942 közötti korszak volt Márai Sándor legtermékenyebb írói időszaka. 1948-ban a Márai család elhagyta Magyarországot és Olaszországban telepedtek le, ahol Márai Sándor tovább folytatta az írást.
1952-ben Márai Sándor és felesége Amerikában telepedett le, ahol öt év kint tartózkodás után megkapta az amerikai állampolgárságot.
1985-ben meghalt Kató húga és Gábor öccse, 1986 januárjában pedig felesége. Végül 1989-ben San Diegóban egy pisztollyal véget vetett az életének.
Márai életútja az egyik legkülönösebb a 20. századi magyar írók között. Már az 1930-as években korának egyik legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott. Amikor azonban 1948-ban elhagyta hazáját, tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki. Ez nemcsak emigráns létének és bolsevizmus-ellenességének tudható be, hanem annak is, hogy ő volt a magyar polgárság irodalmi képviselője, s erről az osztályról sokáig semmi jót sem lehetett állítani. Márai azonban a klasszikus polgári eszményeknél értékesebbet nem talált, így kötelességének tartotta, hogy ezeknek adjon hangot műveiben.
Az 1980-as években már lehetővé válhatott volna munkáinak hazai kiadása, de ő megfogadta, hogy amíg Magyarországon megszálló csapatok tartózkodnak, s nem lesz demokratikus választás, addig semminek a kiadásához és előadásához nem járul hozzá. Életműsorozatának újra kiadása halála után, 1990-ben indult el. Ugyanebben az évben posztumusz Kossuth-díjjal jutalmazták.
Márai Sándor Kassán született egy régi szász eredetű családban. Apai ágon a nemesi Ország család rokona. Édesapja Grosschmid Géza, királyi közjegyző, édesanyja Ratkovszky Margit. Márai Sándornak három testvére volt, Kató, Géza és Gábor. Géza Radványi néven vált világhírű rendezővé.
A szülők az elit polgári értékrend szellemében kívánták nevelni gyerekeiket, így Márai Sándor 9 éves koráig házitanítóhoz járt, majd a Jászóvári Premontrei Kanonok Kassai Főgimnáziumába. 1914-ben átkerült Budapestre, a II. kerületi Érseki Katolikus Főgimnáziumba, végül Kassán az Eperjesi Katholikus Főgimnáziumban érettségizett 1917-ben.
1918-ban Budapestre költözött és megkezdte jogi tanulmányait, majd átjelentkezett a bölcsészkarra. A Tanácsköztársaság idején újságíróként tevékenykedett, melynek bukása után először Lipcsébe, Frankfurtba, majd Berlinbe ment tanulmányait folytatni.
Több lap állandó munkatársa lett, a tanulmányait pedig feladta. 1923. Április 17.-én vette feleségül a zsidó származású Matzner Lolát. Még ebben az évben Párizsba utaztak, és 6 évig ott is éltek. 1928-ban költöztek vissza Budapestre.
1930-1942 közötti korszak volt Márai Sándor legtermékenyebb írói időszaka. 1948-ban a Márai család elhagyta Magyarországot és Olaszországban telepedtek le, ahol Márai Sándor tovább folytatta az írást.
1952-ben Márai Sándor és felesége Amerikában telepedett le, ahol öt év kint tartózkodás után megkapta az amerikai állampolgárságot.
1985-ben meghalt Kató húga és Gábor öccse, 1986 januárjában pedig felesége. Végül 1989-ben San Diegóban egy pisztollyal véget vetett az életének.
Romsics Ignác (Homokmégy, 1951. március 30. – ) Széchenyi-díjas magyar történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja. A 20. századi magyar történelem neves kutatója.
1970-ben vették fel a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolára, ahol 1974-ben szerzett tanári diplomát. Ugyanebben az évben kezdte meg egyetemi posztgraduális tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsésztudományi Karának történelem szakán, ahol 1976-ban szerzett diplomát.
Tudományos pályafutását a Bács-Kiskun Megyei Levéltár munkatársaként kezdte Kecskeméten. Négy évig volt segédlevéltáros, miközben egyetemi tanulmányait folytatta. 1977-ben az MTA Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa lett, majd 1986-ban a Magyarságkutató Intézethez került, ahol igazgatóhelyettes lett. 1991-ben az ELTE újkori magyar történeti tanszék docense lett, 1998-ban pedig megkapta egyetemi tanári kinevezését. 1999 és 2002 között Széchenyi professzori ösztöndíjjal kutatott. 1993 és 1998 között több megszakítással az Indianai Egyetem (USA) magyar tanszékének vendégtanára volt, de oktatott a Szegedi Tudományegyetem új és legújabbkori magyar történeti tanszékén is. Jelenleg az egri Eszterházy Károly Főiskola Történelemtudományi Intézetének főállású oktatója. 2010-ben Szilárd Leó professzori ösztöndíjban részesült.
1985-ben védte meg a történelemtudományok kandidátusi, 1994-ben pedig akadémiai doktori értekezését. A Történettudományi Bizottságnak lett tagja. 1996-ban habilitált. 1997 és 2000 között az MTA Közgyűlés képviselője volt, 2001-ben pedig az akadémia levelező tagjává választották. 2010-ben az MTA rendes tagja lett. 1999 és 2007 között a Magyar Történelmi Társulat főtitkára volt. Dolgozott a Rubicon, a Századok és a The Hungarian Quarterly című szakfolyóiratok szerkesztőbizottságában is.
Fő kutatási területe a 20. század magyar politikatörténete, különös tekintettel a két világháború közötti időszakra. Külön foglalkozott Bethlen István életével és politikájával. Kutatásai a nagyhatalmak Magyarországgal kapcsolatos politikájának kérdéseire is kiterjednek. Nagy jelentőségű munkája a 20. századi magyar történelmet taglaló monográfiája, amely több kiadást is megélt.
1970-ben vették fel a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolára, ahol 1974-ben szerzett tanári diplomát. Ugyanebben az évben kezdte meg egyetemi posztgraduális tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsésztudományi Karának történelem szakán, ahol 1976-ban szerzett diplomát.
Tudományos pályafutását a Bács-Kiskun Megyei Levéltár munkatársaként kezdte Kecskeméten. Négy évig volt segédlevéltáros, miközben egyetemi tanulmányait folytatta. 1977-ben az MTA Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa lett, majd 1986-ban a Magyarságkutató Intézethez került, ahol igazgatóhelyettes lett. 1991-ben az ELTE újkori magyar történeti tanszék docense lett, 1998-ban pedig megkapta egyetemi tanári kinevezését. 1999 és 2002 között Széchenyi professzori ösztöndíjjal kutatott. 1993 és 1998 között több megszakítással az Indianai Egyetem (USA) magyar tanszékének vendégtanára volt, de oktatott a Szegedi Tudományegyetem új és legújabbkori magyar történeti tanszékén is. Jelenleg az egri Eszterházy Károly Főiskola Történelemtudományi Intézetének főállású oktatója. 2010-ben Szilárd Leó professzori ösztöndíjban részesült.
1985-ben védte meg a történelemtudományok kandidátusi, 1994-ben pedig akadémiai doktori értekezését. A Történettudományi Bizottságnak lett tagja. 1996-ban habilitált. 1997 és 2000 között az MTA Közgyűlés képviselője volt, 2001-ben pedig az akadémia levelező tagjává választották. 2010-ben az MTA rendes tagja lett. 1999 és 2007 között a Magyar Történelmi Társulat főtitkára volt. Dolgozott a Rubicon, a Századok és a The Hungarian Quarterly című szakfolyóiratok szerkesztőbizottságában is.
Fő kutatási területe a 20. század magyar politikatörténete, különös tekintettel a két világháború közötti időszakra. Külön foglalkozott Bethlen István életével és politikájával. Kutatásai a nagyhatalmak Magyarországgal kapcsolatos politikájának kérdéseire is kiterjednek. Nagy jelentőségű munkája a 20. századi magyar történelmet taglaló monográfiája, amely több kiadást is megélt.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............