Góg és Magóg [antikvár]

Tábláinak sarkai, szélei enyhén nyomódottak.
A Góg és Magóg, Martin Buber egyetlen elbeszélése a kelet-európai zsidóság misztikus irányzata, a haszidizmus világában játszódik. A kérdésben rejlő konfliktust – vajon a Messiás eljövetelét és a világ megváltását a „felső világokat” befolyásoló mágikus ráhatással lehetne-e előidézni, vagy pusztán az ember belső változása, megtérése révén? – az elbeszélésben meghatározza a két főszereplő, a lublini rabbi Jákov Jitzhák és a pzsyshai Jákov Jitzhák kapcsolata. A napóleoni háborúk idején játszódó regényben megelevenedik az ünnepek és hétköznapok világa, a kor szellemi nagyságainak vívódásokkal és kétségekkel, megrendüléssel és rajongással teli útja, a misztikus titkok valóságként való megélése, ami egyben Martin Buber legbensőbb, „szíve mélyéből fakadó” rálátása a Kabbala varázsában élő közösségek, városok kristálytisztán felragyogó vidékeire.