Emberré válni - embernek maradni [antikvár]

Címlapon névbejegyzés, a szövegben néhány helyen aláhúzás, lapszéli jelölés.
A nevelés filozófiai és lélektani megalapozottságú, sarkalatos elveit fejti ki Rókusfalvy Pál e kötetének gondolatébresztő tanulmányaiban. Vizsgálódásai során egészségünk megteremtésének, azaz emberségünk kiművelésének igényéből indult ki, és az európai magyarság eszményéhez érkezett, ennek szolgálatában látva a kor legfőbb parancsát. Pszichológusi és pedagógusi pályáján elsősorban Carl Gustav Jung, Albert Schweitzer és Várkonyi Hildebrand Dezső útmutatásait követte; utóbbinak a munkásságát (többek között kiadatlan kéziratait) ismertető írása felfedezésértékű fejezettel gazdagítja a könyvet. A szerző kitartóan képviselt szemléletét meghatározó vonás az etikai minőség nyomatékos hangsúlyozása, az emberi tényező helyébe tolt tárgyi világ döntő szerepének elutasítása. Rókusfalvy Pál gondolatai a kötetbe felvett első, 1956-os cikkétől következetes pályát befutva vezettek mai töprengéseihez, a nevelés erkölcsi indíttatású megújulásának sürgetéséhez, szolgálatához. Előszó: Az emberiség s benne a magyarság korunkban ezredfordulót váró apokaliptikus időket él át. Az erkölcsében picivé torzult ember reszketve néz szembe a palackból kiszabadult s ellenőrizetlen tudásában gonosz dzsinként fölé tornyosuló önmagával. Az emberhez méltó túlélés reményében válogattam össze e tanulmányokat, hogy parányi mivoltomban is tegyek valamit egy emberhez méltóbb sors érdekében. E cél határozta meg, hogy az utóbbi évek (1988-1994) terméséből mi kerül be ebbe a kötetbe. Ha az írás lehet szolgálat, akkor e tanulmánykötet az kíván lenni. Szolgálat azáltal, hogy szembesít sorsunkkal, s így hozzájárul egyéni és nemzeti önfejlődésünkhöz. Sorsát ugyanis csak az tudja alakítani, aki a jobbítás szándékától vezetve szembe mer nézni életútjával s vállalja azt. Még inkább szükséges ez a sorsvállaló szembesítés, szembesülés olyan történelmi helyzetben, amikor egy társadalomban a túlélés feltétele a rendszerváltoztatás (egyesek pongyola, át nem gondolt szóhasználatával „rendszerváltás") megvalósítása. A szembesítés a sorsát alakítani törekvő egyes ember és a nemzet szembesítését is jelenti egykori és mai önmagával. Ebből a szempontból is szembesülés e kötet. 1956. október 31-én részt vettem a budapesti Ráday utcai Református Kollégiumban a Keresztény Ifjúsági Szövetség alakuló ülésén, amelyet egy tiszta forradalom fiatalos lelkesedése hevített.