Mátyás a reneszánsz király [antikvár]

„Néhai való jó Mátyás király" Ma Magyarországon Mátyás a legnépszerűbb történelmi személyiség, Európa-szerte pedig ő a legismertebb középkori magyar uralkodó. Ettől korántsem függetlenül neve itthon és külföldön egyaránt összefonódott a reneszánsz fogalmával is. Ez különösen Mátyás király nemzetközi megítélésében játszik kulcsszerepet. Mátyás nagy építkezései (híres budai és visegrádi palotája), könyvtára (a Bibliotheca Corviniana), az udvarába hívott vagy számára dolgozó kiváló olasz művészek (Andrea Man-tegna, Benedetto da Maiano, Giovanni Dalmata, Andrea del Verrocchio), illetve a szolgálatába álló olasz humanisták (Antonio Bonfini, Galeotto Marzio) nemcsak a szaktudomány, de a művelt európai közvélemény számára is mindig ismertek és elismertek voltak. Hazánkban ezek mellé az értékek mellé hozzáadódik a sikeres hadvezér emléke: a török felett - saját vagy hadvezérei révén - Szabácsnál, Boszniában, Kenyérmezőn sikert arató, Morvaországot, Sziléziát, Lausitzot és Alsó-Ausztria jelentős részét, végül, de nem utolsósorban Bécset és Bécsújhelyet is meghódító uralkodó. A Mátyásról alkotott pozitív kép fontos része még az országban békét teremtő, a polgárháborút felszámoló, a rabló zsoldos csapatokat megregulázó, a lázadásokat ügyes politikával leszerelő király, és végül a népből származó és a népet segítő igazságos uralkodó népmesei figurája. Mindebben számos igazság, de sok túlzás is van. Mátyás király hazai pozitív megítélését sokban segítette utódainak,