Útmutató a szakdolgozatok, tanulmányok, értekezések elkészítéséhez (dedikált példány) [antikvár]

ELŐSZÓ Hasonlóan a kutatás és kísérletezés módszereihez, a kísérleti és kutatási eredmények közlésének is megvan a jól bevált és nemzetközileg kialakult formája és módszere. Sajnos, a kezdő kutató erre a legtöbb esetben alig kap útmutatást, sőt még ha keres sem igen talál. A folyóiratok gyakori olvasása ugyan segít a módszer megismerésében, de a lényeg, a szerkesztés alapelvei ilymódon csak nehezen és hiányosan sajátíthatók el. Több mint 25 éves kisérletügyi munkásságom alatt több száz dolgozat, tanulmány kéziratát néztem át kritikus szemmel. Volt alkalmam látni a leggyakrabban előforduló hibákat. Célom az volt, hogy összefoglaljam az e téren szerzett tapasztalatokat és ezeket átadva, segítsem a kezdő kutatókat a kezdet nehézségeiben. Ma már a hazai szakirodalomban is találhatók olyan munkák, amelyek a kéziratok elkészítését tárgyalják (lásd: irodalom). Ezek azonban elsősorban a kiadók dolgozói számára készültek és részben többet (tipizálás, szedés stb.), részben kevesebbet tartalmaznak annál, amit egy szakdolgozat vagy tanulmány szerzőjének ismernie kell. Munkámat elsősorban a növénytermesztési és nemesítési szakdolgozatokat írni szándékozó kezdők számára készítettem. Ügy gondolom azonban, hogy megfelelő átértékeléssel a mezőgazdaság más ágában dolgozók is használhatják majd. Nem kívántam vele a szakirodalmi munka minden lehetőségét felölelni, hanem csupán a kísérleti eredmények tudományos feldolgozásának irodalmi módszerével foglalkozom. Remélem, hogy ezzel sok kezdő kutatónak könnyítem meg az írást és egyben hozzájárulok szakdolgozataink nívójának emeléséhez. Martonvásár, 1964. szeptember hó. Dr. I'só István