Bővebb ismertető
ELŐSZÓ
A „katonai doktrínák", a „stratégiai koncepciók" (stratégiák) mindenkor az adott állam, szövetséges államcsoport éppen aktuális politikai felfogása a biztonságról és a biztonság lehetséges garanciáiról.'
Annak érdekében, hogy könnyebben eligazodjunk a mai „doktrínák és stratégiák" világában, hasznosnak tűnik visszatekinteni az úgynevezett hidegháborús évekre, ezen évek doktrínáit, befolyásoló történelmi és ideológiai motivációira.
Az a véleményünk, hogy ezen ismeretek nélkül a ma embere komoly nehézségek árán leime képes a kérdések nagy részében magabiztosan állást foglalni. A visszatekintés keretében — bár ezt csak nagyvonalakban végezzük — időben távolabbra kell visszanyúlni, mint a II. világháború befejezése, illetve az azt követő évek.
A hidegháborús évek szembenálló katonai doktrínáinak megítéléséhez (áttekintéséhez) elkerülhetetlennek tűnik néhány olyan általános elvi kérdés megemlítése, amelyek a vizsgált korban alapvetően befolyásolták (ma is befolyásolják) a doktrinális, stratégiai kérdésekre adandó válaszokat.
Ha csak megközelítőleg is hű képet akarunk felvázolni doktorandusz hallgatóink előtt az említett időszakról, akkor ezt nem a mai „felvilágosult" gondolkodással és látásmóddal, hanem a korabeli értékelések és valós (vagy akkor annak vélt) cselekmények alapján tudjuk megfelelően elvégezni.
Elsőként az emberiség XX. századi történelmében vitathatatlanul kiemelkedő szerepet játszó Egyesült Államokról szükséges néhány fontos kérdést megemlíteni, éspedig: az „amerikai gondolkodás sajátos vonásai" címszó alatt.
Ezen belül olyan kérdéseket tartunk célszerűnek felvetni, amelyek megismerése nélkül aligha, vagy csak nehezen lehetne megérteni azt a gyökeres eltérést, ami az amerikai, illetve az európai biztonság értelmezésében, a biztonságfilozófiában e századunk folyamán kiemelten fontos szerepet játszott, illetve játszik ma is. A hidegháború éveiben ez a hatás elsősorban az úgynevezett „nyugati" világban érvényesült, természetesen ott is megfelelő korlátok-
' Tekintettel arra, hogy a vizsgált időszakban a magyar katonai gondolkodásban (a szovjet hadtudomány alapján) a katonai doktrína képezte azt a legmagasabb szintű koncepciót, azt az egységes nézetrendszert, ami alapján az ország és akkori szövetségesei felkészültek a háborúra, így kézenfekvőnek tartottuk, hogy az USA (NATO) máig érvényes felfogását a stratégiai koncepciókról a vizsgált korban és e jegyzetben is a könnyebb összevetés érdekében ugyancsak katonai doktrínáknak neveztük. A továbbiakban tehát, amikor a témánk kapcsán a katonai doktrínát említjük, akkor ezt ebben a felfogásban tesszük.