Emelkedj, Atlantisz! (dedikált) [antikvár]

Elsó Könyv: Emelkedj, Atlantisz! - Újabb versek 1998-2003 / Második Könyv: A jóság könyörtelensége - Kiemelt versek 1967-1998 / Harmadik könyv: Talán a szív marad - Műfordítások / The invisible palace - A láthatatlan palota - Versek angolul. Új és kiemelt versek és műfordítások. Az irodalomszervezői és könyvkiadói munkája által közismert, Kölcsey-díjas költő, Turcsány Péter negyedik verseskötetében folytatja a Megmentetett tisztásaink című 1997-es kötetében kialakított egzisztenciális, természet-közeli és nemzeti önismeretünket szolgáló lírai hangot.Az Emelkedj, Atlantisz! ugyanakkor a második kötetében megjelentetett Testamentum című nemzedéki epika ezrednyitó folytatása is.Új verseiben a fenyegetően áradó Tisza, a Szabadka környéki Palics, a Szeretmenti csángóvidék impressziói éppúgy megformálódnak, mint az olaszországi Aquilea történelmének magyar vonatkozásai, vagy akár Domokos Pál Péter, illetve Németh László költői átéléssel ábrázolt belső vívódásai. A Szimbólumunk a kert című versében Dylan Thomasszal együtt vallja: „Metaforám az ember”. Turcsány Péter költészete a gyermekkori, a családi és a tájvidéki (tiszazugi, Pilisvidéki s születését tekintve fővárosi) értékek korszerű megszólaltatására is példa.A jóság könyörtelensége című lírai visszatekintése montázs a költő félévszázados életteréről, életútjából, lelki-szellemi alakulásairól: lázadás és építkezés egysége. Korábbi verseskönyveinek nagyszabású összefoglalója. Egzisztenciális szabadságszeretet, a nemzetlétében máig veszélyeztetett magyarság sorstudatának kimondása, örök zeneiség és látomásos poézis kerül – Turcsány személyiségét is megmutató – egységbe ebben a zárt ciklusokba és al-ciklusokba rendezett köl- temény-világban.Költeményeikből olyan panorámát állított össze, amely egységben mutatja fel a modern ember válságokban megszülető új arcát. A kötet a világ- és a magyar-irodalom nagy, összegző verseskönyveinek társa.TURCSÁNY PÉTER 1951. mácius 5-én született Budapesten, 6 gyermek édesapja. Felesége 1991-től Szutor Ágnes. 1996-tól Pomázon és nyaranta Nagyréven élnek. • Hosszabb ideig tagja volt az MTA Irodalmi Tudományi Intézet szemiotikai és verstani kutatócsoportjának, majd az MTA Szociológiai Intézet Értékkutató Műhelyének és dolgozott a Magyar Népművelési Intézet számára is. • Ösztöndíjat nyert a Soros Alapítványtól, a Lakitelek Alapítványtól és a NKÖM Nemzeti Kulturális Alaptól. • 1997-ben a Lakitelek Alapítvány Kölcsey-díját és 2000. őszén a Pest Megyei Önkormányzat Milleniumi pályázatának megosztott irodalmi különdíját kapta meg. 1988-tól kis megszakítással a PoLíSz című irodalmi lap alapítója és főszerkesztője, 1991-től a Kráter Műhely Egyesület könyvkiadóvezetője, majd 1998-tól elnöke. 1999-től a kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetségének (ITÁSZ) ügyvezető elnöke.