Az Országgyűlés Alkotmány-előkészítő munkájának dokumentumai 1994-1998. 1. (dedikált példány) (töredék) [antikvár]

ELOSZOMagyarország az államalapítás óta történeti alkotmány alapján működött; a hatalom gyakorlása kezdetben a keresztény alapelvek szerint történt, és ez a gyakorlat szinte észrevétlenül nőtt át a hatalom alkotmányos működésébe. A történeti alkotmány és az alkotmányos intézmények működő kormányzati rendszert teremtettek, s óriási szerepet játszottak az ország függetlenségének megőrzésében, vagy időszakonként legalább a függetlenség gondolatának, igényének táplálásában. Az alkotmány által meghatározott rendszer ugyanakkor évszázadok iiosszú sorára merevítette meg a társadalom kiváltságosokra és alávetettekre történő megosztását,Ismeretes, hogy a történeti alkotmány lényegét jelentő szerves alkotmányfejlődés megszakadt. Már a rendszerváltozást megelőzően, a 80-as évek második felében egyértelművé vált, hogy a politikai intézményrendszert meg kell reformálni; a parlamentáris demokráciát megvalósító, az emberi jogokat nem csak a puszta deklaráció szintjén biztosító új alkotmányra, és ehhez kapcsolódóan a politikai jogokat kiterjesztő és kiteljesítő sarkalatos törvényekre és demokratikus intézményrendszerre van szükség. Az új alkotmány megalkotásának szakmai munkálatai megkezdődtek, a politikai rendszerváltozást lehetővé tévő törvények, közöttük a jogállami tartalmú alkotmánymódosítás 1989-1990-ben megszülettek, de az új alkotmány létrejöttének nem voltak meg a politikai előfeltételei,A rendszerváltozást követő első Országgyűlésre hatalmas feladat hárult: a jogrendszer egészét kellett hozzáigazítani a tartalmát tekintve megújult alkotmányhoz. Az új alaptörvény kidolgozására ezért - bár az előző kormány programjában ez szerepelt - akkor nem kerülhetett sor, a feladat az 1994-ben megválasztott parlamentre várt.Az Országgyűlés Alkotmány-előkészítő Bizottsága 1995-ben kezdte meg működését, A nehezen induló, többször holtpontra jutni látszó, s végül csak részeredményt hozó munkának megvoltak a maga nyereségei. A bizottság eljárási rendje mellett biztosítható volt, hogy minden parlamenti párt aktívan csatlakozzon a munkához és az Országgyűlés által elfogadott szabályozási elvek, illetőleg az ezek alapján kidolgozott alkotmányszöveg-tervezet ne egyetlen eszmerendszerre épüljön, hanem egyaránt jelenítse meg, illetőleg érvényesítse a nemzeti és a keresztény, a liberális és a szociális értékeket. Talán ennél is fontosabb nyereség azonban az, hogy mind a jogász- mind pedig a civil társadalom megmozdult. Alkotmánytervezetek, cikkek, tanulmányok, szakvélemények, konferenciák sokasága bizonyította, hogy a szakma - ide értve más tudományágak, mint például a politológia, a szociológia, a közgazdaságtudomány képviselőit is - felkészült az alkotmányozásra és részt kíván venni abban. A tudomány szerepe az előkészítő munkában azért kiemelkedő, mivel annak révén, azáltal lényegében az alkotmányosság modern elveinek befogadására nyílott lehetőség.A bizottság titkárságán keresztül sok száz állampolgári levél és több kidolgozott alkotmánytervezet jutott el a bizottság tagjaihoz, és valamennyi országgyűlési képviselőhöz. A legszélesebb értelemben vett társadalom; egyházak, kisebbségi és helyi önkormányzatok, önkormányzati szövetségek, szakszervezetek, a munkaadók és a munkavállalók szervezetei, különféle egyéb érdeld<épviseleti szervek, kamarák, köztestületek, egyesületek, jogász szakmai szervezetek, parlamenten kívüli pártok nyilvánítottak véleményt, illetőleg adtak jó néhány esetben igen alapos szakmai elemzést.