Bővebb ismertető
Lapjai enyhén hullámosak, sarkai foltosak.
Az ősmagyarok ezer esztendő előtt, az ázsiai puszták vad viharainak erejével törtek Európa földjére és pogány lelkük elszántságával, vérrel, vassal szereztek hazát maguknak a Kárpátok alatt. Idegen volt a nyelvük, a szokásuk, erkölcsük, harcmodoruk, törzsi szervezetük, ruhájuk, hitük, énekük s mint a titokzatos keleti népvándorlás elkésett harcosai, ijesztő bátorsággal és örökös harckészséggel néztek farkasszemet a keresztény civilizáció szilárd társadalmi rendjét képviselő nyugati államokkal. Kalandért, zsákmányért harcoltak a szlávok, a németek és az olaszok földjén, de a megtámadott népeket figyelő szemükben nemcsak a vadság, hanem az értelem és a kultúrképesség fénye is ott lobogott. Az egészséges törzsi demokráciából szelektált magyar vezérekben csodálatos államalkotó ösztönök dolgoztak s ez az ősi zsenialitás az európai történelemben páratlan gyorsasággal hajtotta át a pogány magyarságot azon a lelki evolución, amely szükséges előfeltétele volt a megszerzett föld megtartásának és az európai népek családi közösségébe való békés belépésének...